Magyarázatok
Érthető magyarázatok az eurózóna inflációjáról, a HICP-ről és az EKB politikájáról — hivatalos Eurostat- és EKB-adatok alapján.
Miért ingadozik jobban a holland infláció az euróövezeténél
A gáz nagy súlya és mérése, a lakbérek, a jövedéki adók és a feszes munkaerőpiac magyarázza a holland infláció széles kilengéseit.
Miért követi a portugál infláció a turistákat — és hagyja ki a lakásboomot?
A portugál HICP-ben nagy a turisták szállodai és éttermi költésének, kisebb az energiának a súlya. Adók és támogatások mozgatták; a lakásboom kimarad.
Miért ilyen alacsony a svájci infláció — és miért a lakbéreket érdemes figyelni
A svájci infláció 2019 óta elmaradt az euróövezetitől. Az energia kis súlya, a stabil egészségügyi árak és az erős frank fékezi; a lakbérek felfelé húzzák.
Miért alacsonyabb — és később jelentkező — a francia infláció az euróövezeténél
Az állami áramtarifa és a 2022-es árpajzs elodázta az energiasokkot, miközben a maginfláció szokatlanul visszafogott maradt.
Miért haladja meg a görög infláció az euróövezeti átlagot — és mi köze ehhez a turistáknak
A turizmus formálta kosár, a gyorsan dráguló lakbérek és a fűtőolaj az átlag felett tartják a görög inflációt.
Miért hullámzik ennyire a magyar infláció — és mit rejt a főmutató?
Magyarországon volt az EU legmagasabb inflációs csúcsa, a 2023. januári 26,2%, 2026-ra viszont az eurózóna átlaga alá esett a ráta. Mindkét kilengést nagyrészt az árszabályozás és a forint alakította, a bérek hajtotta szolgáltatásinfláció azonban magas maradt.
Miért ugrik meg az olasz infláció az energia miatt — és miért cseng le gyorsan?
2022-ben Olaszországé volt a nagy négyes legmagasabb inflációs csúcsa, később a legalacsonyabb üteme. A gáz felhajtja, a bérmodell lefékezi.
Miért lépcsőzetesen mozog a lengyel infláció — és miért a szolgáltatások adják a padlót
Az euróövezeten kívül Lengyelország maga szabja meg a kamatokat és sok energiaárat. Adók, árstopok és bérek alakítják az infláció lépcsőit.
Miért ingadozik nagyobbat, és miért fordul korábban a spanyol infláció az euróövezetinél
A spanyol infláció korábban fordult és nagyobbat ingadozott az euróövezetinél, bár az árak 2019 óta szinte ugyanannyit nőttek. Az ok az áramtarifa és az adók.
Miért ingadozik jobban a svéd infláció az euróövezetinél — és miért kölcsönzött a 2026-os mélypont?
A svéd infláció később és magasabban tetőzött, majd Európa legalacsonyabb szintjére esett. A lebegő korona, a változó kamatok és az adócsökkentések magyarázzák.
Élelmiszer-infláció és főmutató — miért mást mutat a bolti blokk, mint a HICP?
Az élelmiszer az eurózóna fogyasztói kosarának kevesebb mint ötöde, sokkal jobban ingadozik, mint a kosár többi része, és a szeszes italokkal és dohányárukkal együtt mérik. Hogyan értelmezzük az élelmiszer-inflációt a főmutató mellett — és miért nem jelent olcsóbb élelmiszert a csökkenő ráta?
Lakásárak, lakbérek és infláció — három szám, amely nem ugyanazt méri
Az eurózónában a lakásárak évente nagyjából 5%-kal, a lakbérek kevesebb mint 3%-kal emelkednek, és egyiket sem méri a teljes infláció. Mit fednek le az egyes mutatók, miért válnak el egymástól, és miért hiányzik a HICP-ből a saját lakás költsége?
Miért marad magasabb az osztrák infláció a németnél
Ausztria és Németország sokban hasonlít, az osztrák infláció mégis évek óta magasabb — főként a szolgáltatások és az árképzés miatt.
Német infláció: miért Németország az euróövezet viszonyítási pontja?
Németország az euróövezet bevett mércéje: Bund, legnagyobb gazdaság, alacsony inflációs horgony. Normálisnak tekinteni mégis félrevezető.
Előzetes és végleges HICP — miért változik havonta kétszer az eurózóna inflációs adata?
Az Eurostat kétszer közli az eurózóna havi inflációját: először gyorsbecslést, majd végleges adatot. A két érték nem mindig azonos.
Szlovák infláció: miért drágulnak a szolgáltatások, miközben olcsóbb az élelmiszer?
Szlovákia teljes inflációja 2026-ban csökken, összetétele mégis szokatlan: az élelmiszer olcsóbb, a szolgáltatások gyorsabban drágulnak az euróövezetnél.
Miért magasabb és tartósabb a belga infláció, mint a szomszédoké?
Belgium az euróövezeti inflációs rangsor élén áll. Az ok intézményi: egyedüli eurótagként továbbra is automatikusan az árakhoz igazítja a béreket.
A 10 éves államkötvényhozam — és miért különbözik az euróövezeten belül
Tizenkilenc kormány ugyanabban a pénznemben, eltérő áron vesz fel hitelt. Mit mér a 10 éves hozam, miért a Bund a mérce, és mit jelez a hozamkülönbözet.
Horvátország az euró után: mi történt valójában az árakkal?
Horvátország 2023 januárjában vezette be az eurót, az árak felfelé kerekítésétől tartva. Két évvel később az adatok árnyaltabb történetet mesélnek.
Merre tart az eurózóna inflációja? Így olvassa a hivatalos előrejelzéseket
Az inflációs előrejelzéseknek eltérő dátumuk és készítőjük van. Melyik hivatalos, mikor frissülnek, és mit áraz a piac?
Hogyan dönt az EKB a kamatokról — és hogyan jut el egy döntés az Ön lakáshiteléig?
Három irányadó kamat, egy cél, hathetente egy ülés. Mit dönt valójában a Kormányzótanács, és milyen utat jár be egy kamatváltozás, mire megjelenik a hitelajánlatokban és a kötvényhozamokban?
Lakáshitelkamatok az eurózónában: miért fizet az Ön országa többet vagy kevesebbet?
Egyetlen EKB-kamat, nagyon eltérő törlesztők. Fix vagy változó kamat, nemzeti bankpiaci sajátosságok és a tényleges ajánlatot alakító tényezők.
Egy valuta, huszonegy inflációs ráta — miért térnek el egymástól az eurózóna országai?
Az eurózóna minden országa ugyanazt a pénzt használja, és ugyanaz a jegybank dönt a kamataikról, az inflációjuk mégis százalékpontokkal eltérhet. A különbség szerkezeti, nem statisztikai furcsaság.
Miért mutat mást az ír infláció, mint amit Dublinban éreznek
Írország HICP-mutatója az euróövezet szelídebbjei közé tartozhat, miközben a háztartások drágulást éreznek. A lakhatás és a nyitott gazdaság magyarázza a rést.
Miért marad a román infláció az uniós rangsor élén?
Románia évek óta az uniós inflációs rangsor élén jár. Az okok főként belföldiek: kivezetett árplafonok, adóemelések, gyors bérnövekedés és makacs hiány.
Miért marad makacsul magas a fiatalok munkanélkülisége Spanyolországban
A 25 év alatti spanyolok munkanélkülisége évtizedek óta vezeti az európai rangsorokat fellendülésben és válságban is. Az okok szerkezetiek.
Bulgária bevezeti az eurót — mit jelent ez az inflációra nézve?
Bulgária 2026. január 1-jén az eurózóna 21. tagja lett. Mivel a leva árfolyama már korábban is az euróhoz volt rögzítve, a monetáris sokk csekély, az infláció alakulását azonban érdemes közelebbről is megnézni.
Miért magasabb a balti infláció a németnél, ugyanazon EKB-kamat mellett?
Litvániában a harmonizált infláció 5% körül jár, Németországban 3% alatt marad — pedig mindkét országban pontosan ugyanaz a jegybank dönt a kamatokról. A különbség szerkezeti, és ez a legszemléletesebb példája az euró „egy méret, de senkire sem jó” problémájának.
HICP vagy CPI — miért más mércével mérik az eurózóna inflációját?
Az EKB célja a HICP-re vonatkozik, nem az egyes országok nemzeti fogyasztóiár-indexére. A kettő általában együtt mozog, de az eltérések valósak, és időnként akkorák, hogy számítanak is.