Merre tart az eurózóna inflációja? Így olvassa a hivatalos előrejelzéseket

Nincs egyetlen hivatalos szám arra, merre tart az eurózóna inflációja. Háromféle előretekintő adatsor létezik, mindegyiknek saját készítője, közzétételi ritmusa és vakfoltja van. „Az inflációs előrejelzés” körüli zavar jórészt abból ered, hogy ezeket összekeverik.

Az EKB szakértői előrejelzései — ezekre épül a monetáris politika

Évente négyszer — márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben — az EKB és az eurorendszer szakértői makrogazdasági előrejelzéseket tesznek közzé: az eurózóna inflációjára és növekedésére a folyó évben, valamint az azt követő két vagy három évben. A Kormányzótanács ezeket a számokat látja maga előtt, amikor meghatározza a kamatokat, ezért ezek állnak a legközelebb az eurózóna hivatalos előrejelzéséhez. Feltételesek, nem jóslatok: minden forduló a piac által várt kamatpályát és egy meghatározott határnap energiaárait feltételezi. Így egy előrejelzés heteken belül elavulhat, ha az olajár vagy a kamatvárakozások erősen elmozdulnak. Olvasási tipp: az előző fordulóhoz képesti módosítás gyakran többet mond, mint maga a szint.

Az Európai Bizottság előrejelzései — országonkénti kép

Az EKB az eurózóna egészére készít előrejelzést; az Európai Bizottság minden tagállamot külön vizsgál a tavaszi és őszi fordulókban, kisebb köztes frissítésekkel. Ha egy adott ország következő évi várható inflációját keresi, ez a hivatalos forrás. A nemzeti központi bankok és pénzügyminisztériumok is közölnek saját belföldi előrejelzéseket, rendszerint több helyi részlettel. A Bizottság adatsora azonban minden országra közös módszertannal készül, így ez biztosítja a tisztességes összehasonlítás alapját.

Piaci árazásból következő várakozások — ár, nem vélemény

A piacok folyamatosan árazzák az inflációt. Az inflációs swapokhoz hasonló eszközök megmutatják, milyen áralakulást várnak együttesen a kereskedők a következő években, a határidős kamatügyletek pedig azt a pályát, amelyet az EKB-tól várnak. Ezek percenként frissülnek — nem kell negyedéves fordulóra várni —, de pozíciók, nem elemzések: a tényleges várakozásokat fedezeti kereslettel és kockázati prémiumokkal vegyítik. Az oldal EKB-lapján látható kamatpálya ilyen szám: azt mutatja, amit a piac jelenleg áraz, nem azt, amit bárki megígér.

Miért tévednek továbbra is az előrejelzések?

A közelmúlt eredményei szerénységre intenek: szinte minden intézmény alábecsülte a 2021–2022-es inflációs hullámot, majd túlbecsülte, hogy meddig tart ki. Ez nem hozzá nem értés — ilyen a feladat természete. Az energiasokkok, az egyszeri adóváltozások és a hatósági árak uralják a rövid távú inflációt, és egyik sem jelezhető előre pontosan. Bármely inflációs előrejelzést őszintén az irány megítélésére érdemes használni: erősödik vagy enyhül a nyomás, és szűkül-e a rés az EKB 2%-os céljához képest?

Gyakorlati olvasási sorrend

Arra a kérdésre, hogy „mekkora lesz az infláció jövőre?”, ebben a sorrendben keressen választ. Kezdje az EKB szakértőinek legfrissebb előrejelzésével, amely az eurózóna irányát mutatja. Ezután nézze meg a Bizottság országspecifikus előrejelzését. Majd ellenőrizze, hol tér el a piaci árazás — az előrejelzések és a piacból következő számok közötti nagy rés önmagában is információ. Végül vesse össze mindezt a legfrissebb tényadatokkal: a legutóbbi adatközlés előtt készült előrejelzés már tartalmaz egy ismert hibát.

Mit tesz ez az oldal — és mit nem tesz szándékosan?

Az euroflation hivatalos statisztikákat közöl újra: mekkora az infláció az egyes országokban a közzététel napján, vagyis mi a tény, valamint a piac által árazott kamatpályát. Saját előrejelzést nem készít — egy kis adatkövető újabb becslése zaj lenne, nem jel. A tényadatokat viszont megbízhatóan tarthatja, így a máshol olvasott előrejelzések tiszta viszonyítási alaphoz mérhetők.