Miért hullámzik ennyire a magyar infláció — és mit rejt a főmutató?

Magyarország tagja az Európai Uniónak, de nem tagja az eurózónának. Saját valutája a forint, saját jegybankja pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely a magyar kamatokról dönt, és a fogyasztóiár-indexre vonatkozó 3%-os inflációs célt követ, ±1 százalékpontos toleranciasávval. Az EKB döntései Magyarországra nem vonatkoznak.

A magyar eset különlegessége, hogy a főmutató mekkora kilengéseket írt le, és ezek mekkora részét alakította a gazdaságpolitika. A rezsitarifák, az üzemanyagár-korlátozás, az élelmiszerár-stop és az árrésstop hol felfelé, hol lefelé mozdította a mutatót. A gyorsan emelkedő bérekhez igazodó szolgáltatási árak jóval kevésbé mozdultak, így a főmutató és a mögöttes inflációs nyomás gyakran mást jelez. 2026 augusztusában a főmutató 1,8%-on állt, szemben az eurózóna 3,2%-ával, a szolgáltatások inflációja viszont még mindig 5,5% volt.

Uniós csúcstartóként

Magyarországon már az energiasokk előtt is magas volt az infláció. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint 2019-ben és 2020-ban is átlagosan 3,4% volt, miközben az eurózónában nagyjából 1% vagy még kevesebb. Ezután meredeken emelkedett: 2021 decemberében 7,4%, 2022 augusztusában 18,6%, 2022 decemberében 25,0%, a csúcs pedig 2023 januárjában 26,2% volt. Ez volt 2022–23-ban a legmagasabb havi érték az EU-tagállamok között, és egyben az 1997-ig visszanyúló magyar idősor csúcsa. Az eurózóna infláciája már három hónappal korábban tetőzött, 10,7%-on.

Az infláció 17 hónapig, 2022 májusától 2023 szeptemberéig kétszámjegyű maradt, és az Eurostat szerint Magyarország éves rátája 2023-ban 17,0% volt, az EU-ban a legmagasabb. A 2026 augusztusáig eltelt öt évben az árak Magyarországon nagyjából kétszer annyit emelkedtek, mint az eurózónában.

Ársapkák: előbb lefogják az indexet, aztán elengedik

Az energia- és üzemanyagár-sapkák nem tüntették el az inflációt. Csak azt döntötték el, mikor jelentkezik.

• Lakossági energia. A lakossági áram- és gázárat hatóságilag szabályozzák (rezsicsökkentés). 2022. augusztus 1-jétől a rezsicsökkentett ár már csak egy meghatározott éves fogyasztási mennyiségig, a rezsivédett sávon belül járt, az e fölötti fogyasztásért drágábban kellett fizetni. Az energiainfláció a 2022. júliusi 8,9%-ról augusztusban 27,3%-ra ugrott, az általános árszínvonal pedig egyetlen hónap alatt 3,7%-kal emelkedett, ami legalább 2019 óta a legnagyobb havi drágulás.
• Üzemanyag. A benzin és a gázolaj literenkénti 480 forintos hatósági ára (a benzinárstop) 2021. november 15-től volt érvényben; 2022. december 6-án, az üzemanyaghiány nyomán kivezették. Az energiainfláció a 2022. novemberi 27,1%-ról decemberben 38,7%-ra, 2023 januárjában 44,0%-ra emelkedett.
• Élelmiszer. 2022. február 1. és 2023. július 31. között néhány alapvető élelmiszer, például a cukor, a liszt, az étolaj és a tej árát a 2021. októberi szinten rögzítették (árstop), 2023 júniusától 2024 júniusáig pedig kötelező akciózás volt érvényben. A termékkör szűk volt: az élelmiszer-infláció (az alkoholt és a dohányt is beleértve) így is 2023 februárjában 37,7%-on tetőzött.

Aztán ugyanezek a lépések az ellenkező irányba hatottak. Minden ugrás után egy évvel a bázishatás lefelé húzta az éves rátát: az energiainfláció 2024 januárjára -11,7%-ra esett, a főmutató pedig alig több mint egy év alatt 26,2%-ról 3,6%-ra csökkent.

A forint és a 13%-os alapkamat

A gyengülő forint minden importtermék forintárát felviszi. 2021-ben egy euró átlagosan körülbelül 358 forintba került; 2022. október 13-án, a forint 2022-es gyengülésének mélypontján már 430,65 forintba. Az MNB 2022 szeptemberétől 2023 októberéig 13%-on tartotta a jegybanki alapkamatot, és 2022 októberében vállalta, hogy az energiaimportból eredő devizaigényeket közvetlenül fedezi.

Azóta a forint az ellenkező irányba hat. 2026 tavaszán jelentősen erősödött, ami az MNB szerint hozzájárult az élelmiszerek és az iparcikkek inflációjának mérsékléséhez.

Az árszabályozás második hulláma: az árrésstop

2025. március 17-től a nagy élelmiszer-kiskereskedők a kijelölt alapvető termékkategóriákban legfeljebb a 2025. januári átlagos árrésüket alkalmazhatták, és ez eredetileg nem lehetett több 10%-nál. A lista azóta több mint 40 kategóriára bővült, és 2025. május 19. óta hasonló korlát vonatkozik a drogériai termékekre is. 2026 májusában mindkét árréskorlátozás határozatlan időre bekerült a kereskedelemről szóló törvénybe. Az MNB a bevezetéskori egyszeri árcsökkentő hatásukat mintegy 1,4 százalékpontra teszi, és becslése szerint kivezetésük esetén ennek nagyjából negyede épülne vissza az árakba.

Az Eurostat 2026-ban a magyar fogyasztói kosár mintegy ötödét sorolja a szabályozott árú tételek közé, vagyis azok közé, amelyek árát kormányzati döntés határozza meg vagy befolyásolja. 2025-ben ez az arány még körülbelül egykilenced volt; a növekedés főként az árrésstop alá eső élelmiszerek és drogériai termékek számlájára írható.

Az élelmiszerárakat tovább nyomta lefelé a tej és a sertéshús uniós túlkínálata, amely az MNB szerint erőteljesen letörte a termelői árakat. Az élelmiszer, az alkohol és a dohány a magyar kosár több mint negyedét teszi ki, így ha ezek olcsóbbodnak, a főmutató is lejjebb megy.

2026: alacsony főmutató, magas maginfláció

2026 augusztusában:

Magyarország főmutatója a 26. helyen állt a 30 európai gazdaság között, maginflációja viszont a 6. helyen. Az élelmiszer-infláció a 2001-ig visszanyúló idősor legalacsonyabb értéke volt. Az alacsony főmutató ráadásul friss jelenség: Magyarország csak 2026 februárja óta van az eurózóna rátája alatt, ez a 2019 januárja óta eltelt 92 hónapból mindössze hét.

A legnagyobb eltérés az energiaárakban van. A 2026. tavaszi olajárugrás után az eurózóna energiainflációja a februári -3,1%-ról augusztusra 14,3%-ra emelkedett. Magyarországé márciustól augusztusig -0,1% és 3,0% között maradt, amihez hozzájárultak a szabályozott lakossági tarifák, a 2026. március 10-től érvényes védett üzemanyagár (amelyet egy 2026. június 23-án elfogadott törvény szüntetett meg) és az üzemanyagok alacsonyabb jövedéki adója. Nincs hivatalos becslés arra, hogy a különbség mekkora része írható az egyes tényezők számlájára.

Miért makacs a szolgáltatási infláció

A szolgáltatások inflációja 2024-ben átlagosan 8,6%, 2025-ben 7,5% volt, nagyjából az eurózóna rátájának kétszerese, és 2026 augusztusában 5,5%-kal még mindig a 8. legmagasabb volt a 30 európai gazdaság között.

A hajtóerő a bérek emelkedése. A minimálbér 2025-ben 9%-kal, 2026-ban 11%-kal emelkedett, és az MNB szerint a magyar bérdinamika a legerősebb a régióban. A jegybank arra is figyelmeztet, hogy ha a bérnövekedés tartósan magas szinten ragad, az felhajthatja a munkaigényes szolgáltatások inflációját.

Emellett a banki és a távközlési díjak is felfelé hatnak. Hazai sajtóértesülések szerint egy önkéntes díjbefagyasztás 2026. június végéig tartott, az MNB pedig a szolgáltatási árak 2026. júliusi, havi alapú emelkedését e két ágazat átárazásával hozta összefüggésbe.

Két magyar inflációs mutató

A magyar hírekben más szám szerepel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanabban a havi gyorstájékoztatóban két indexet közöl:

A fogyasztóiár-indexet (CPI) idézi a magyar sajtó, és erre vonatkozik az MNB 3%-os inflációs célja. A HICP az uniós szinten harmonizált mutató, amelyet ez az oldal minden országnál használ. Súlyozásában a külföldi látogatók kiadásai is szerepelnek, a hatósági tarifák változását pedig már a hatálybalépés hónapjában elszámolja, nem akkor, amikor az a számlákon megjelenik. A két index általában közel mozog egymáshoz, de el is válhat: 2022 augusztusában, a rezsiszabályok módosításának hónapjában a CPI 15,6%, a HICP 18,6% volt. A különbségről bővebben: HICP és CPI.

Hogyan értelmezze a magyar adatot ezen az oldalon

• A maginflációt és a szolgáltatási inflációt figyelje, ne a főmutatót. Magyarországon az élelmiszer- és az energiaárak gazdaságpolitikai döntések és bázishatások nyomán mozognak; a mögöttes nyomásról a szolgáltatások árai árulkodnak.
• Számítson lépcsős ugrásokra, ha változik az árszabályozás. Az üzemanyagár-korlátozás 2022. decemberi megszüntetése meredeken felhajtotta az energiainflációt; az MNB becslése szerint az árrésstop hatásának nagyjából negyede visszatérne, ha kivezetnék.
• Más, eurózónán kívüli országokkal vesse össze, például Romániával, Lengyelországgal és Csehországgal.
• A magyar kamatokat az MNB határozza meg, nem az EKB. A 2026. augusztusi kamatdöntés után a jegybanki alapkamat 5,50% volt.

A friss adatok a magyar inflációs oldalon, a teljes rangsor az összehasonlító nézetben található. Kapcsolódó olvasmányok: az ársapka és feloldása Romániában, a másik 2022-es csúcs a balti államokban, az élelmiszer- és a szolgáltatási infláció hasonló szétválása Szlovákiában, és hogy mit mér az élelmiszer-idősor: Élelmiszer-infláció és főmutató.

Röviden

• Magyarországon volt az EU legmagasabb inflációs csúcsa (2023 januárjában 26,2%), és 2023-ban az EU-ban a legmagasabb éves ráta is (17,0%).
• Az energia- és üzemanyagár-sapkák 2022-ben lefogták az indexet, majd lépcsőkben engedték felugrani; az élelmiszerek és a drogériai termékek árrésstopja 2025 óta van érvényben, és ma már törvény rögzíti.
• A szolgáltatási infláció és a maginfláció magas maradt (2026 augusztusában 5,5% és 3,8%), még 1,8%-os főmutató mellett is.
• A magyar hírek a KSH fogyasztóiár-indexét idézik (2026 augusztusában 1,3%), nem az itt használt HICP-t.

Adatok: Eurostat (HICP éves ráták, tételsúlyok és a szabályozott árak összetétele), Központi Statisztikai Hivatal (KSH, fogyasztóiár-index), Magyar Nemzeti Bank (jegybanki alapkamat, Inflációs jelentés, 2026. június) és EKB (euró-referencia-árfolyamok), a 2026 augusztusáig elérhető legfrissebb adatok. Az euroflation független adatkövető oldal, nem áll kapcsolatban az EKB-val, az Eurostattal, az MNB-vel vagy az EU-val. Az oldal tartalma nem minősül pénzügyi tanácsadásnak.