Mi van az inflációs kosárban? Hogyan működnek a súlyok, és miért különböznek az országok?
Az infláció a háztartási kiadásokkal súlyozott árakat követi: az élelmiszer az euroövezet kosarának 15,4%-a, a románnak 27,4%-a, így az áremelkedés másként hat.
Az inflációs ráta az árváltozások átlaga, méghozzá súlyozott átlaga. 2026-ban az euroövezet kosarának súlyából 15,4% jut az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra, 15,2% a közlekedésre, 14,6% a lakhatásra, a vízre, a villamos energiára, a gázra és az egyéb tüzelőanyagokra, 11,6% pedig az éttermekre és a szálláshelyekre. A román kosárban az élelmiszerre 27,4% jut, az éttermekre mindössze 3,7%; a spanyolban az éttermekre 18,1%. Ugyanaz az áremelkedés ezért országonként más mértékben mozdítja el az inflációs rátát.
Súlyok összessége, nem bevásárlólista
A „kosarat” érdemes inkább súlyok összességeként érteni. Az Eurostat a harmonizált fogyasztóiár-indexhez (HICP) a háztartások kiadásainak egy osztályozását közli, és minden kategóriához egy súlyt: azt, hogy a háztartások kiadásainak mekkora részét teszi ki. A 2026-os súlyok az euroövezetre és minden uniós országra az Eurostat tételsúlytáblájában, a prc_hicp_iw adatkészletben találhatók, amelyet utoljára 2026. szeptember 17-én frissítettek. Minden országra és évre 1000-re jönnek ki, így a 154-es súly 15,4%-ot jelent.
A HICP az ország területén történt vásárlásokat veszi figyelembe, bármilyen jövedelmű háztartások részéről, a rezidensek és a látogatók részéről egyaránt; az Eurostat ezt „belföldi koncepciónak” nevezi. A rezidensek külföldi kiadásai kívül esnek rajta.
Két réteg: súlyozott kategóriák és a bennük lévő termékek
Az indexet minden országban a statisztikai hivatal két lépésben állítja össze. A jogszabály indexet ír elő minden olyan kategóriára, amely a háztartások monetáris végső fogyasztási kiadásainak több mint 0,1%-át teszi ki, az egyes kategóriákon belül pedig a nemzeti statisztikai hivatal maga választja ki a reprezentatív termékek „nemzeti kosarát”. A mintának évente fel kell vennie azokat a termékeket, amelyek részesedése a fogyasztói kiadásokból egy ezrelék fölé nőtt, és el kell hagynia azokat, amelyek ez alá csökkent.
Hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, azt a német Szövetségi Statisztikai Hivatal mutatja be a nemzeti fogyasztóiár-indexén. A felső szint nagyjából 700 féle árut és szolgáltatást tartalmaz a sótól és a törülközőtől a mozijegyen át a lakbérig, mindegyiket saját súllyal. Az alsó szintet azok a konkrét termékek alkotják, amelyeknek az árát gyűjtik, például egy csomag jódozott só; ezt folyamatosan igazítják, ahogy termékek tűnnek el és új változatok jelennek meg (Destatis, németül). A német nemzeti index öt évig változatlanul hagyja a súlyokat, a HICP viszont évente frissíti őket.
Az euroövezet kosara 2026-ban
A 2026. januári adatoktól a HICP új európai osztályozást használ, az ECOICOP 2. verzióját, amely az Egyesült Nemzetek 2018-as COICOP-osztályozásához igazodik. 13 főcsoportja van a korábbi 12 helyett: új főcsoport került be a személyes ápolásra, a szociális védelemre és a vegyes árukra és szolgáltatásokra, az informatika az „információ és kommunikáció” főcsoportba költözött, a biztosítás és a pénzügyi szolgáltatások pedig különváltak a többi szolgáltatástól. A táblázat mind a 13 főcsoportot megmutatja az euroövezetre és hat országra.
| A kosár megoszlása, 2026 (%) | Euroövezet | Németország | Franciaország | Olaszország | Spanyolország | Lengyelország | Románia |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Élelmiszerek és alkoholmentes italok | 15,4 | 12,9 | 14,9 | 17,9 | 16,9 | 19,5 | 27,4 |
| Szeszes italok és dohányáruk | 3,6 | 3,3 | 3,5 | 3,0 | 3,3 | 6,5 | 5,8 |
| Ruházat és lábbeli | 4,8 | 4,0 | 3,6 | 6,8 | 3,9 | 3,9 | 5,1 |
| Lakhatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok | 14,6 | 16,6 | 17,2 | 12,5 | 11,7 | 19,0 | 11,0 |
| Lakberendezés, háztartási eszközök és karbantartás | 5,8 | 6,0 | 4,5 | 7,1 | 4,8 | 5,0 | 6,9 |
| Egészségügy | 5,9 | 8,3 | 4,8 | 4,0 | 4,9 | 6,8 | 8,9 |
| Közlekedés | 15,2 | 16,7 | 15,4 | 16,0 | 14,8 | 12,1 | 12,7 |
| Információ és kommunikáció | 3,8 | 3,6 | 4,2 | 3,0 | 3,6 | 4,6 | 5,2 |
| Szabadidő, sport és kultúra | 8,8 | 10,5 | 8,4 | 6,1 | 9,1 | 5,6 | 5,4 |
| Oktatás | 1,1 | 1,0 | 0,9 | 1,0 | 1,5 | 0,9 | 4,0 |
| Éttermek és szálláshelyek | 11,6 | 7,5 | 11,0 | 12,7 | 18,1 | 5,4 | 3,7 |
| Biztosítás és pénzügyi szolgáltatások | 3,0 | 3,4 | 4,3 | 2,8 | 2,2 | 3,7 | 0,4 |
| Személyes ápolás, szociális védelem és egyéb | 6,5 | 6,2 | 7,5 | 7,2 | 5,4 | 6,9 | 3,4 |
Az euroövezet itt azt a 21 országot jelenti, amely 2026-ban az eurót használja. Az oszlopok kerekítettek, ezért összegük 99,9 és 100,2 között van. A kábítószerek az osztályozás részei, a HICP-nek azonban nem.
Miért mozdítja el ugyanaz az áremelkedés másként az országokat?
Egy tétel hozzájárulása az inflációhoz első közelítésben a súlya szorozva az árváltozásával. Az Eurostat olyan módszerrel számítja a hozzájárulásokat, hogy azok összeadva kiadják a főmutatót, ezért a közzétett hozzájárulás kissé eltérhet ettől a számtantól. 2026 augusztusában az euroövezet energiaárai az oldal adatai szerint 14,3%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A 9,0%-os súly mellett az energia a hónap 3,2%-os inflációjából nagyjából 1,3 százalékpontot tett ki, az Eurostat által közzétett hozzájárulás pedig 1,29 százalékpont. (A szeptemberi gyorsbecslés az energiát 18,8%-ra teszi, de 2026. október 12-én az Eurostat hozzájárulási táblája augusztusnál véget ért.) A szolgáltatások (a kosár 46,8%-a) 1,43 százalékponttal, az élelmiszer, az alkohol és a dohány 0,22-vel, az energián kívüli ipari termékek 0,30-cal járultak hozzá.
A négy szokásos aggregátum súlya országonként nagyon eltérő:
| A kosár megoszlása, 2026 (%) | Euroövezet | Németország | Franciaország | Olaszország | Spanyolország | Lengyelország | Románia |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Élelmiszer, alkohol és dohány | 18,9 | 16,2 | 18,4 | 20,9 | 20,2 | 26,0 | 33,2 |
| Energia | 9,0 | 8,9 | 8,7 | 10,9 | 8,8 | 12,2 | 11,5 |
| Energián kívüli ipari termékek | 25,2 | 27,6 | 23,8 | 26,0 | 19,6 | 28,9 | 28,6 |
| Szolgáltatások | 46,8 | 47,4 | 49,1 | 42,2 | 51,4 | 32,9 | 26,7 |
| Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohány nélküli összes tétel | 72,0 | 74,9 | 72,9 | 68,1 | 70,9 | 61,8 | 55,3 |
Vegyünk egy 10%-os áremelkedést az élelmiszerek, az alkohol és a dohány körében, minden mást változatlanul hagyva. Ez nagyjából 1,9 százalékponttal emeli az euroövezet inflációját, Németországban 1,6-tal, Romániában pedig 3,3-mal, ahol a kosár egyharmada ezekre a tételekre megy el. A szolgáltatásoknál ennek a tükörképe áll fenn: a spanyol kosár 51,4%-át, a román kosár 26,7%-át teszik ki, így a szolgáltatások áremelkedése nagyjából kétszer akkora súllyal esik latba a spanyol rátában, mint a románban.
Az éttermek és szálláshelyek még jobban eltérnek. Spanyolországban 18,1% a súlyuk, ami majdnem ötszöröse a romániai 3,7%-nak. A látogatók is hozzájárulnak ehhez a súlyhoz, mert a HICP a nem rezidensek belföldi kiadásait is számolja, de nem ők adják a nagy részét: a spanyol nemzeti fogyasztóiár-index, amely a rezidenseket fedi le, ugyanennek a csoportnak 17,0%-ot ad (INE). A Miért követi a portugál infláció a turistákat című cikk olyan országot mutat, ahol a látogatók hatása nagyobb.
Hogyan határozzák meg és frissítik a súlyokat
A súlyok a nemzeti számlákból származnak. A fő forrás a háztartások monetáris végső fogyasztási kiadása, egy-két évvel korábbi nemzeti számlák alapján, kiegészítve háztartási költségvetési felvételekkel, ágazati statisztikákkal és más forrásokkal. Az Eurostat minden évben a januári adatokkal együtt közli az új súlyokat, a januári sajtóközlemény pedig a többi hónapnál később, február vége felé jelenik meg, hogy legyen idő a frissítésre.
Ebből két figyelmeztetés következik. A súlyok a múltbeli kiadásokat írják le, ezért ha hirtelen megváltozik, mit vásárolnak az emberek, az a kosárban csak a következő frissítés után jelenik meg. A 2026. januári osztályozásváltás pedig nem vethető össze egy az egyben a korábbi évekkel: a szerencsejátékok (sorsjátékok, fogadás és egyéb szerencsejáték-szolgáltatás) abban a januárban kerültek be a HICP-be, az euroövezet kosarának 1,3%-ával (az írországi 0,1% alatti értéktől a ciprusi 3,1%-ig), és az index báziséve 2015-ről 2025-re változott. A főmutatót a visszamenőleges idősorokban szándékosan nem módosították; az EKB megjegyzi, hogy az egyetlen eltérés – legfeljebb 0,1 százalékpont az euroövezet éves rátájában – a bázisév váltásakor jelentkező kerekítésből adódik.
Mi nincs benne a kosárban
Az Eurostat felsorolja azokat a kategóriákat, amelyeket a HICP nem fed le: kábítószerek, imputált lakbérek (az a fiktív lakbér, amelyet a saját lakásukban élők fizetnek maguknak), prostitúció, életbiztosítás, az egészséghez kapcsolódó közbiztosítás és a közvetett módon mért pénzügyi szolgáltatások, az úgynevezett FISIM. Magának a lakásnak a költségéből a HICP kizárólag a tényleges lakbéreket számolja (az euroövezet kosarának 5,8%-a 2026-ban; 7,5% Németországban és Franciaországban, 0,6% Romániában); a saját lakásban élők fiktív lakbére, valamint a hitelszerződések, például a jelzáloghitel után fizetett kamatok kívül esnek rajta. A Lakásárak, lakbérek és infláció című cikk elmagyarázza, mit tesz ez a számmal, a HICP vagy CPI pedig azt, miért térhetnek el egymástól azok a nemzeti indexek, amelyek a saját tulajdonú lakást is tartalmazzák.
A súlyok az összes háztartást együtt írják le, az Eurostat szavaival „jövedelmüktől függetlenül”. Az a háztartás, amely az átlagnál nagyobb részt költ élelmiszerre vagy üzemanyagra, más súlyokkal rendelkezik, ezért saját inflációs rátája eltér a közzétettől.
Így olvassa ezt az oldalon
Az oldalon minden országoldal az adott ország saját kosarára számított HICP-rátát mutatja, így a kosarak különbsége is hozzájárul ahhoz, hogy Németország, Spanyolország és Románia ugyanarra a hónapra eltérő rátákat közölhetnek. Az euroövezet oldala az összesített adatot mutatja, mögötte az energia, az élelmiszer és a szolgáltatások összetevőivel, az országrangsor pedig egymás mellé állítja őket. Az élelmiszer-összetevőről külön lásd az élelmiszer-infláció és főmutató cikket.
Röviden
- A „kosár” súlyok összessége: az egyes kategóriák részesedése a háztartások kiadásaiból, 2026-ban 13 főcsoport.
- A súlyokat a nemzeti számlák és a felvételek alapján határozzák meg, és minden januárban frissítik, ezért országonként eltérnek: az élelmiszer az euroövezet kosarának 15,4%-a, Romániában 27,4%, Németországban 12,9%.
- Az áremelkedés nagyjából a súlyának és a mértékének a szorzatával mozdítja el az inflációt: az euroövezet kosarának 9,0%-át kitevő, 14,3%-kal drágult energia 2026 augusztusában 1,29 százalékponttal járult hozzá.
- A saját tulajdonú lakás, a kábítószerek és néhány pénzügyi tétel nem része a kosárnak.
Forrás: Eurostat, HICP-tételsúlyok (prc_hicp_iw, ECOICOP 2. verzió, 2026-os súlyok, frissítve 2026. szeptember 17-én), az euroövezet éves inflációjához való HICP-hozzájárulások (prc_hicp_ctr, 2026. augusztus) és HICP éves ráták (prc_hicp_minr); az Eurostat HICP-referenciametaadatai (prc_hicp_esms); az Eurostat tájékoztatója és gyakori kérdései a 2026-os osztályozásváltásról; EKB Gazdasági jelentés 3/2026, „Mi az újdonság a HICP-ben?” című keret; Destatis. Lekérdezve: 2026. október 12. Az euroflation független adatkövető oldal, nem áll kapcsolatban az EKB-val, az Eurostattal vagy az EU-val. Az oldal tartalma nem minősül pénzügyi tanácsadásnak.