Miért annyiba kerül az áram, amennyibe kerül: a merit order, a hálózat és az adók
A lakossági kilowattóra három részből áll: energia és ellátás, hálózat, adók. Hogyan szabja meg a merit order a nagykereskedelmi árat, és mi tér el országonként.
2025-ben az évente 2500 és 5000 kWh közötti villamos energiát használó uniós háztartás átlagosan 28,9 centet fizetett egy kilowattóráért. Az Eurostat ezt az árat három részre bontja: 12,5 cent jut az energiára és az ellátásra, 8,2 cent a hálózatra, 8,3 cent pedig az adókra, díjakra, illetékekre és terhekre, az áfát is beleértve (a részeket külön-külön kerekítették). Ugyanez a kilowattóra Magyarországon 10,8 centbe, Németországban 38,5 centbe került. A három részt különböző tényezők mozgatják. Az első a nagykereskedelmi piachoz kötődik, ahol egy merit order nevű szabály, gyakran pedig a gáz szabja meg az árat. A második a hálózat költségeit fedezi. A harmadik adókból, díjakból, illetékekből és terhekből áll. Ez a cikk sorban végigmegy rajtuk, megadva az adatokat és minden lépés forrását.
Minden kilowattóra három része
Az Eurostat a háztartási villamos energia árának éves összetevőit közli (nrg_pc_204_c). A bontás a földgáz- és villamosenergia-árak statisztikájáról szóló uniós rendeletet követi, amely a II. mellékletében határozza meg a három fő összetevőt ((EU) 2016/1952 rendelet):
- Energia és ellátás: villamosenergia-termelés, aggregálás, kiegyenlítő energia, a szolgáltatott energia költségei, vevőszolgálat, ügyfélszolgálati menedzsment és egyéb ellátási költségek.
- Hálózat: átviteli és elosztási díjak, átviteli és elosztási veszteségek, hálózati költségek, ügyfélszolgálati költségek, rendszerszolgáltatási költségek, a mérőbérlés és a fogyasztásmérés költségei.
- Adók, díjak, illetékek és terhek: az áfa, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előmozdításával kapcsolatos terhek, a kapacitás-kifizetésekkel és az energiabiztonsággal kapcsolatos terhek, a környezetvédelmi adók, a nukleáris ágazattal kapcsolatos terhek és egy maradék csoport összege.
A rendelet hozzáteszi, hogy az árak az összes fizetendő terhet tartalmazzák: az árengedmények és prémiumok levonásával, az egyéb terhek (például mérőóra-bérlés, állandó költségek) hozzáadásával. Az itt közölt adatok az Eurostat DC-nek nevezett fogyasztási sávjára vonatkoznak, évi 2500–4999 kWh-ra; ezt a sávot használják az oldal áramár-oldalai is. Az összetevők árai évesek, ezért kissé eltérhetnek ezeknek az oldalaknak a féléves áraitól.
Hogyan alakult a három rész 2019 óta
A táblázat az uniós átlagot (27 ország) mutatja évenként, cent/kWh-ban, az egyes részek árból való részesedésével.
| Év | Ár (cent/kWh) | Energia és ellátás | Hálózati költségek | Adók, díjak, illetékek és terhek |
|---|---|---|---|---|
| 2019 | 21,5 | 6,7 (31%) | 6,0 (28%) | 8,9 (41%) |
| 2020 | 21,5 | 6,6 (31%) | 6,3 (29%) | 8,6 (40%) |
| 2021 | 23,6 | 8,6 (37%) | 6,4 (27%) | 8,6 (36%) |
| 2022 | 26,1 | 14,2 (54%) | 6,6 (25%) | 5,3 (20%) |
| 2023 | 29,2 | 16,6 (57%) | 7,2 (25%) | 5,4 (18%) |
| 2024 | 29,0 | 14,1 (49%) | 7,8 (27%) | 7,1 (25%) |
| 2025 | 28,9 | 12,5 (43%) | 8,2 (28%) | 8,3 (29%) |
Forrás: Eurostat, nrg_pc_204_c, EU27, DC sáv, euró; az ár a három összetevő összege; zárójelben az egyes részek részesedése az árból, kerekítve.
Három dolog tűnik ki. Az energia és ellátás része a 2019-es 6,7 centről 2023-ra 16,6 centre emelkedett, azóta csökken. A hálózati rész minden évben nőtt, 6,0-ról 8,2 centre. Az adórész pedig a 2021-es 8,6 centről 2022-re 5,3 centre esett, majd visszakapaszkodott 8,3 centre. Az Eurostat szerint a féléves adórészesedések „tükrözik az uniós háztartások villamosenergia-költségeinek 2022-es mérséklésére irányuló kormányzati intézkedések hatását, valamint e intézkedések 2023 óta tartó fokozatos csökkentését”: az arány 2022 második félévében 14,7% volt, a legalacsonyabb az Eurostat által ábrázolt 2008–2025 közötti időszakban, 2025 második félévében pedig 28,9% (Eurostat, Villamosenergia-ár-statisztika).
A nagykereskedelmi ár: hogyan működik a merit order
Az energia és ellátás része a nagykereskedelmi piachoz kötődik. Az Unióban ez a piac határár-alapú (egységes áron elszámolt) árképzéssel működik, amelyet pay-as-clear modellnek is neveznek: minden termelő ugyanazt az árat kapja az adott pillanatban eladott villamos energiáért. Az Európai Bizottság lépésről lépésre leírja: a termelők a termelési költségüknek megfelelően ajánlatot tesznek, az ajánlatok a legolcsóbb energiaforrástól a legdrágábbig haladnak, a legolcsóbb villamos energiát vásárolják meg először, és „amint a teljes keresletet kielégítették, mindenki annak az utolsó termelőnek az árát kapja, amelytől villamos energiát vásároltak” (Bizottság, A villamosenergia-piac szerkezete). Az ajánlatok sorrendje a legolcsóbbtól a legdrágábbig a merit order (ajánlati ársorrend), az utolsóként elfogadott ajánlat pedig a határajánlat.
Az ajánlatokat a határtermelési költség szerint rangsorolják, vagyis annak a változó költségnek megfelelően, amelybe még egy egység megtermelése kerül. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) szerint ez a költség jellemzően három részből áll: tüzelőanyag, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti szén-dioxid-kibocsátás, valamint a változó üzemeltetési és karbantartási költségek. A gáz-, szén- és lignittüzelésű erőművek olyan áron ajánlanak, amelyet „főként a mögöttes nyersanyag ára határoz meg”, a nap-, szél- és vízerőművek változó termelési költsége pedig nullához közeli, és az utolsóként elfogadott ajánlat szabja meg az adott időszakban minden elfogadott termelőnek fizetett árat (JRC, A merit order és az árképződés dinamikája az európai villamosenergia-piacokon, 2023). A JRC megjegyzi, hogy a másnapi árakat zónánként állapítják meg, rendszerint egy-egy országra vagy kisebb régióra, és hogy a rendszerösszekötők lehetővé teszik, hogy az olcsóbb áram a drágább zóna felé áramoljon, amíg a vezetékek kapacitása ki nem merül. A Bizottság szerint 2025. szeptember 30-tól a másnapi árakat nem óránként, hanem 15 percenként számítják.
Milyen gyakran a gáz szabja meg az árat
Ugyanez a JRC-összefoglaló megjegyzi, hogy a földgáztüzelésű erőművek „gyakran a merit order határtechnológiai egységei”. Az európai energiaszabályozók ugyanezt mondják. Az ACER, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége a piaci szerkezetről szóló 2022-es értékelésében azt írta, hogy „a gázüzemű erőművek gyakran szabják meg a villamos energia határárát az uniós villamosenergia-piacokon” (ACER, Az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-piaci szerkezet záró értékelése), 2026-os monitoringjelentésében pedig azt, hogy „a gázüzemű termelés gyakran meghatározza a határárat, különösen a csúcskereslet idején” (ACER, Az európai villamosenergia- és gázpiacok legfontosabb fejleményei, 2026). Az ár megszabása nem ugyanaz, mint az áram szolgáltatása. A JRC 2022-es uniós piaci szimulációjában a gázerőművek az idő 55%-ában szabták meg az árat, miközben az uniós villamos energia 19%-át termelték. Ez egyetlen év modelleredménye, nem megfigyelt órák száma.
A csúcsterhelési nagykereskedelmi árak európai, amerikai és japán összehasonlításában az ACER az árszintet a termelési struktúrához köti: „a megújulók és az atomenergia magasabb részaránya csökkenti a nagykereskedelmi árszinteket”, miközben „a nagyobb gázfüggés magasabb és ingadozóbb árakhoz vezet”. A gáz változó szerepét is leírja: ahogy a napenergia-termelés nő, a gázüzemű termelés iránti kereslet „a nappali órákban zsugorodik”, de azon órák száma, amelyekben a gáz az árat meghatározó technológia, „ismét megnőtt, különösen az esti terhelésnövekedés idején és szélszegény időszakokban”. Az ACER 2022. áprilisi értékelése a válságot úgy jellemezte, hogy az „lényegében gázár-sokk, amely a villamosenergia-árakra is hatással van”, a jelenlegi nagykereskedelmi piaci szerkezetet pedig úgy ítélte meg, hogy az „megtartásra érdemes”, mivel megállapította, hogy viszonylag normális piaci körülmények között hatékony és biztonságos ellátást biztosít.
A nagykereskedelmi ártól a számláig
A háztartás nem közvetlenül a nagykereskedelmi árat fizeti. Az ACER 2026-os jelentése szerint a háztartási gáz- és villamosenergia-árak „a válság utáni, magas szinten stabilizálódtak”: a rögzített áras szerződések és a fedezeti stratégiák lassították az alacsonyabb nagykereskedelmi költségek átgyűrűzését, a válság idején bevezetett adókedvezmények és támogatási intézkedések közül pedig több lejárt. A nagykereskedelmi költségek az energia és ellátás összetevőbe kerülnek, amely a rendelet meghatározása szerint más ellátási költségeket is tartalmaz, például kiegyenlítő energiát, vevőszolgálatot és ügyfélszolgálati menedzsmentet. Az ACER az energia és ellátás költségeit 2024-ben a háztartások végső árának nagyjából felére teszi (az összes háztartási sáv átlagát veszi); az Eurostat DC sávra vonatkozó adataiban ez a rész 2024-ben az uniós ár 49%-a, 2025-ben 43%-a volt.
Miért különbözik az egy kilowattóra ára az egyes országokban
Az Eurostat felsorolja, mitől függ az energia ára az Unióban: „a kínálati és keresleti feltételek széles köre, ideértve a geopolitikai helyzetet, a nemzeti energiamixet, az import diverzifikációját, a hálózati költségeket, a környezetvédelmi költségeket, a szélsőséges időjárási viszonyokat, valamint a jövedéki adó és az adózás szintjét”. Az összetevők adatai megmutatják, az ár melyik részében vannak a különbségek. A táblázat a 27 uniós országot mutatja 2025-re, ár szerint rendezve.
| Ország | Ár (cent/kWh) | Energia és ellátás | Hálózati költségek | Adók, díjak, illetékek és terhek | Az adók részesedése az árból (%) |
|---|---|---|---|---|---|
| Németország | 38,5 | 14,8 | 11,3 | 12,4 | 32,2 |
| Belgium | 35,4 | 15,4 | 12,0 | 8,0 | 22,6 |
| Dánia | 34,1 | 9,6 | 7,9 | 16,6 | 48,6 |
| Írország | 33,8 | 22,9 | 12,5 | −1,6 | −4,7 |
| Csehország | 32,4 | 14,9 | 9,5 | 8,0 | 24,6 |
| Olaszország | 31,3 | 18,0 | 4,4 | 8,9 | 28,4 |
| Ausztria | 30,9 | 16,0 | 9,6 | 5,3 | 17,2 |
| Ciprus | 29,2 | 15,7 | 3,4 | 10,1 | 34,5 |
| Svédország | 26,9 | 6,9 | 10,7 | 9,4 | 34,8 |
| Luxemburg | 26,7 | 16,1 | 12,3 | −1,7 | −6,3 |
| Spanyolország | 26,4 | 11,1 | 7,1 | 8,2 | 31,0 |
| Lengyelország | 26,3 | 7,7 | 7,3 | 11,3 | 43,0 |
| Franciaország | 26,2 | 10,9 | 7,6 | 7,7 | 29,5 |
| Hollandia | 24,7 | 14,7 | 11,4 | −1,4 | −5,5 |
| Lettország | 24,5 | 11,7 | 8,5 | 4,3 | 17,6 |
| Portugália | 24,1 | 11,8 | 4,3 | 8,0 | 33,4 |
| Románia | 23,9 | 10,9 | 7,4 | 5,7 | 23,7 |
| Görögország | 23,4 | 16,1 | 3,3 | 3,9 | 16,8 |
| Észtország | 23,0 | 10,3 | 7,2 | 5,5 | 23,9 |
| Finnország | 22,7 | 7,4 | 8,4 | 6,9 | 30,3 |
| Litvánia | 20,3 | 9,9 | 6,9 | 3,5 | 17,2 |
| Szlovénia | 19,8 | 11,3 | 4,2 | 4,3 | 21,6 |
| Szlovákia | 18,7 | 8,2 | 4,3 | 6,2 | 32,9 |
| Horvátország | 16,4 | 7,9 | 5,2 | 3,2 | 19,6 |
| Bulgária | 13,3 | 7,7 | 3,4 | 2,2 | 16,6 |
| Málta | 12,8 | 7,3 | 4,7 | 0,8 | 5,9 |
| Magyarország | 10,8 | 2,5 | 6,0 | 2,3 | 21,2 |
Forrás: Eurostat, nrg_pc_204_c, 2025, DC sáv, euró; az ár a három összetevő összege. A 27 országból 23-nál az összeg 1%-on belül van az oldal áramár-oldalain szereplő két féléves ár átlagához képest; Ciprus, Csehország és Magyarország eltérése 1,2% és 2,2% között van, Írország összetevői (33,8 cent) pedig 7,2%-kal elmaradnak féléves átlagától (36,4 cent).
- Az energia és ellátás a magyarországi 2,5 centtől az írországi 22,9 centig terjed, a különbség 20,4 cent, a három közül a legnagyobb.
- A hálózat a görögországi 3,3 centtől az írországi 12,5 centig terjed, a különbség 9,1 cent (a kerekítetlen értékekből számítva).
- Az adók, díjak, illetékek és terhek a luxemburgi −1,7 centtől a dániai 16,6 centig terjednek, a különbség 18,3 cent; Dániában az árból való részesedés is a legmagasabb, 48,6%.
A rendelet az árengedményeket levonja az árból, az adatkészlet pedig a jóváírásokat külön tételként rögzíti. Hollandiában például a környezetvédelmi adók tétele −5,6 cent, a TAX_ENV_ALLOW alatt rögzített jóváírás-tétel pedig 15,8 cent kWh-nként; a teljes összetevő −1,4 cent. Az Eurostat féléves sorozata negatív adórészesedést is mutat Luxemburgban és Hollandiában 2025 második félévében (−6,3% és −5,2%), és közli, hogy az uniós átlagos adórészesedés 2025 első és második féléve között 1,3 százalékponttal nőtt, „elsősorban a támogatások és jóváírások csökkentése miatt”.
Amit a három összetevő nem mond el
- Nem ugyanaz minden pénznemben. Az Eurostat vásárlóerő-egysége (PPS) kiszűri az országok közti árszintkülönbségeket. Az Eurostat cikkének térképén (2026 áprilisában lekérdezett adatok) 2025 második félévére Románia (49,52 PPS 100 kWh-nként), Csehország (38,65) és Lengyelország (37,15) a legmagasabb, Málta (14,09), Magyarország (15,10) és Finnország (18,77) a legalacsonyabb, vagyis a sorrend más, mint euróban.
- Egyetlen fogyasztási sáv. A táblázat az évi 2500–4999 kWh-t használó háztartásokra vonatkozik. Az Eurostat adatkészletében négy másik sáv van, az 1000 kWh alatti sávtól a legalább 15 000 kWh-s sávig, és ezeknek kWh-nkénti ára más.
- Éves összetevők. A bontás éves, és 2025-ig tart. Az oldal féléves árai hamarabb jelennek meg, és 2026-ig is eljutnak.
- Nem előrejelzés. Az itt leírtakból nem derül ki, merre mennek tovább az árak.
Mit hol talál az oldalon
- Az áramárak rangsora minden országot felsorol; az országoldalak, például Németország és Magyarország, a féléves történetet mutatják, az euroövezet oldala pedig az összesített adatot.
- A háztartási gázra ugyanezek a szabályok vonatkoznak: lásd a gázárak rangsorát és az euroövezet gázoldalát.
- Az árak főoldala egymás mellé teszi az inflációt és az árak idősorait, az euroövezet inflációs oldalán pedig a legfrissebb havi ráta található.
Röviden
- Egy lakossági kilowattóra három részből áll: energia és ellátás, hálózati költségek, valamint adók, díjak, illetékek és terhek. Az Unióban 2025-ben ez 12,5, 8,2 és 8,3 cent volt, összesen 28,9 cent.
- A nagykereskedelmi árat a merit order szabja meg: a legolcsóbb erőművek termelnek először, és az utolsóként szükséges szabja meg az árat minden termelő számára. Az árat gyakran a gáz szabja meg: a JRC 2022-es szimulációjában az idő 55%-ában, miközben az uniós villamos energia 19%-át termelte.
- A háztartási ár késéssel követi a nagykereskedelmit, rögzített áras szerződéseken és fedezeti stratégiákon keresztül, és a hálózatok, valamint az adók és jóváírások is formálják.
- Az országok között a különbség az energiában és az ellátásban a legnagyobb (2,5 cent Magyarországon, 22,9 cent Írországban); az adók a negatívtól a 16,6 centig terjednek.
Források: Eurostat (a háztartási villamos energia árának összetevői nrg_pc_204_c, féléves árak nrg_pc_204, Electricity price statistics), az (EU) 2016/1952 rendelet, az Európai Bizottság (Electricity market design), a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) és az ACER (Final Assessment of the EU Wholesale Electricity Market Design, 2022; Key developments in European electricity and gas markets, 2026). Az euroflation független adatkövető oldal, nem áll kapcsolatban az Eurostattal, az Európai Bizottsággal, az ACER-rel vagy az EU-val. Az oldal tartalma nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. Az idézetek az angol eredetiből készült fordítások.